2019. február 12.

Kresley Cole: Szeress, ha tudsz! (MacCarrick fivérek 3.)

Rövid, könnyed olvasmánynak bizonyult, fényt derítve a MacCarrick legidősebb fivérének életéről és arról, hogy a babonás skót hogyan küzdi le, ha nem is az átkot, hanem a saját aggályait.

Fülszöveg:
Égető bosszúvágy…
Ethan MacCarrick lélegzetelállítóan jóképű fiatalember volt, míg egy befolyásos nemes ember parancsára brutálisan össze nem verték. Az arcát örökre elcsúfították egy olyan bűn miatt, amit el sem követett. Ethan könyörtelenül bosszút állt. Tönkretette és száműzetésbe kényszerítette elcsúfítóját. Az elégtétel azonban nem töltötte el megnyugvással. Tíz évvel később egy talpraesett, titokzatos szépség bűvölte el a férfit. A gyönyörű hölgy nem más, mint egykori ellenségének a lánya. Eljött végre az igazi bosszú pillanata. Ethan pontosan erre vágyott. Házasság ígéretével elcsábítja a fiatal nőt, hogy azután egyszerűen félredobja.

***

Konkrétan az előzmény fejezetben megkapjuk pár kérdésre a választ, utána pedig érdekes módon kicsit a második rész történéseibe folyunk bele, így elég felvezető van szereplőinknek kibontakoztatni önnön jellemüket. Beleláthatunk Ethan gondolkodásmódjába, megismerhetjük a kiszemelt hölgyet, Jane rokonát, Maddyt és miután kalandoztunk már Andorrában, a skót felföldön, ezután Franciaország szívébe is betekintést nyerhetünk a sorozat által.

Ethan kicsit összetettebb fivéreinél, mert jó pár dolog feszélyezi: legidősebbként örökös, grófi címmel rendelkezik, egy ősi átok rabja, és ha ez neki nem elég, még a mély látható vágás az arcán is kétségekkel telíti el a férfit. Ezen felül csúfsága okozóival bosszúszomjasan mindent elkövet, hogy eltiporja őket, függetlenül a következményektől… Amikkel egészen addig nem számol, míg Maddyról nem tudja meg, ki is ő valójában.

A skót férfiúnkat elsősorban tényleg nem a finom úriember ismérve alapján osztályozhatjuk, és mondhatni a legrosszabb oldalát mutatja Maddynak és az olvasónak is. Persze, ott nem érhet véget a történet, hogy a leányzót megbecstelenítve eldobja, hiszen, akkor nem lenne semmi boldog befejezése… nem, elég szövevényes történet lett ez is, de egyik jelentet esetében sem untatott, mindvégig jött valami új izgalom, váratlan fordulat vagy egy kérdésekkel terhes vita, ami fenntartotta az érdeklődést.

Maddy elsődleges célja a menekülés. Eltemetni a múltat, nem gondolni a jövőre és kihozni mindent a mából. Nagyon is realistán, néha szinte pesszimistán áll ahhoz a „szerencséhez”, amivel igyekszik Ethan a lány kegyeibe férkőzni.
Egymással szemben a legnehezebb probléma a kölcsönös bizalom egymás felé, így elsősorban erre fókuszál a történet bonyodalma.
A páros szócsatái néhol komolyak voltak, többnyire szórakoztatóak, de összességében jól gördítették előre a cselekményt.

Meglepetésként ért, hogy vártam valami nagyon furcsa fordulatot utolsó felvonásként, ahogyan az előző két részben (meg jó pár hasonlóan romantikus történelmi regényben) is olvashatóak voltak… erre konkrétan olyan váratlan jelenet bontakozott ki, hogy szó szerint izgultam a szereplőinkért.