Még mindig a nagy kérdés, ami ezzel a frissen megjelent
kötettel jött egy úton, mégpedig, hogy mégis, hogyan folytatódik a sorozat és
mi nem fért bele mondjuk háromszáz oldalba?
Nos, mi is az a lángoló kereszt és mi köze van az Amerikába száműzött
Fraser családnak? Jamie elmondása szerint ez is egy, a sok millió skót
szokásból, ahol is egy fenyőből készült hatalmas keresztet állítanak fel egy
gyülekezőpontra, ahova összesereglenek a skót férfiak, hogy mikor meggyújtják a
keresztet, ezzel egy időben hűséget tesznek a klán vezérüknek, hogy utána másnap
elindulhassanak csatába.
Az amerikai skótoknak klán nélkül is van elég gondjuk, most
a kormányzó nem másként rendelkezett, minthogy Jamie milíciát szervezzen,
miközben Claire és Roger tehetetlenül sodródik a történelmi eseményekben, mivel
jól tudják, hogy pár év és forradalom tör ki az államokban.
Viszont örömtelibb eseményekkel is szembesülhetünk, mivel
Jamie nagynénije és a lánya házassága, illetve unokái keresztelője még a
harciaskodásnál is elsőbbséget élvez. Persze, nem olyan egyszerű a dolog,
főleg, mikor az olvasó szembesül Claire egy átlagos, mégis különleges napjával.
Vicc nélkül, eléggé ledöbbentem, mikor rájöttem, hogy a
teljes első fejezet, a maga 250 oldalával bizony egy teljes napot ír le. (Nem
mondom, elég tartalmasra sikerült.)
A hazaút sem zökkenőmentes a Fraser’s Ridge-ra, de ott sem
tartózkodhatunk sokáig, mert amint a milícia útra kel, Claire is mehetnékje
támad, így velük kelünk útra, még több tájat megismerve a még alig lakott
kontinens keleti részéből.
Van benne elég izgalom, hogy a szereplőink képesek-e minden
akadályt leküzdeni, Claire szempontjából nagyon élvezhető, hogy mindig újabb és
újabb sebészeti beavatkozásokat, sőt boncolást is olvashatunk, így az ő
ténykedése nem válik ebben a kötetben sem egyhangúvá, sőt, ami az előző
kötetekben még fejtörést okozott főszereplőnknek, itt ezt már csak megemlítés
szinten van, és lazán legyintve oldja meg a problémát és küldi haza a
páciensét. Illetve újabb növényekről tudhatjuk meg a hatékonyságukat és
használatukat, amiért szintén jár a plusz elismerés.
Jamie nem hozhatja mindig a megszokott formáját, új énjét
ismerheti meg nem csak Claire, hanem az olvasó is.
Misztikum váratlan fordulatként itt is jelen van és a skót
babonákból ismételten nem maradunk ki. (Számomra csak az a kérdés, hogy a
második kötetben megkapom-e a kérdésemre a választ, vagy ez megmarad misztikus
kérdésnek.)
Újabb családi titokra derül fény, így ez is megkoronázza
azt, hogy Gabaldon sikeresen képes lefoglalni az olvasót és nem érezhetjük azt,
hogy bármelyik rész is untatná az embert, mert hirtelen izgalomba hozza,
hogy aggódjunk az szereplőink miatt, akik közben szeretnek viccelődni, ami
miatt viszont szórakoztató olvasmánnyá válik.
Egyértelmű, hogy várom a második kötetét, mivel úgy tűnik,
új útra térnek szereplőink, de kérdés, meddig fognak most elmenni?