Mikor Piszkos Fred, a kapitány be lett fejezve, nem volt kétségem és nagy elánnal fogtam neki a következő résznek.
Fülszöveg:
Régi ismerősünk Fülig Jimmy ez alkalommal egy ifjú amerikai milliomos expedíciójának lesz fontos szereplője. Legalábbis ilyesmire lehet következtetni gondosan vezetett naplószerű levelezéséből, amelyben St. Antonio főhercegnek számol be kalandjairól. Az események végső kimenetelére mégis Piszkos Fred közbelépése válik döntővé, aki a Na, mi újság, Wagner Úr nevű hajón követi válogatott legénységével a milliomos hajóját. Az illusztris hajó legénységének és főleg a Kapitánynak lesz tehát érdeme, hogy a rég eltűnt kutató helyett egy banditát fog felfedezni az unatkozó milliomos – és az is, hogy Fülig Jimmy a „kölcsönkenyér visszajár” elv alapján a küzdelmes dicsőség ünnepléséből kimarad, s ehelyett karanténba kerül.
***
Meghökkentő fordulatok, kevesebb vicces jelenet, de borzongató történet. Két szemszög, egy történetszál. Külön, csak fejezetenként is élvezhető történet, miközben a krimi szálába kevert humor teszi szórakoztató irodalommá. Vedd komolyan, de ne szívd mellre, hiszen a megleckéztetés tanulsága nevelheti az olvasót is. Kevesebb vicces jelenet, de borzongató történet, mint az előző kötetekben.
Két szemszög, egy történetszál, miközben a mellékszereplők épeszűségében nem mindig vagyunk teljesen meggyőződve. Fülig Jimmy elbeszélése itt most nem naplószerű, hanem az előző részben megismert hercegnek szánt leveleiben bontakozik ki.
A kutatónak el kell mennie oda, ahol „eltűnt”, pedig valójában nem tűnt el, a felesége keresi, aki él is meg nem is, A. Winter, az orvost megverik, mert azt hiszik róla, hogy gúnyolódó cikkeket ír napilapba, miközben az újságíró, a kiterjesztette a pletykát, A. Winter nőnemű.
Ismét (már a Rejtő regények történetei hasonlóságából fakadóan) feltűnik egy milliomos ficsúr, aki mindezt pénzeli, és aki végül ki lesz házasítva.
Persze, vagány cirkáló szöktetőinket sem kell sajnálni, a pofonok csattannak, a fenyegetések épp nem küldik a hajón lévőket pallóra, Piszkos Fred pedig iszogatja a málnaszörpöt, ami mások szerint egyenlő a világvégével.
Pedig egy hajós se babonás, de ha szellem hangját hallják, aki szájharmonikázik…
Ajánlom kifejezetten esti olvasásra, ha szeretnénk a hangulatát átélni és kicsit borzongani.
Vicces jelenetek: főként a Na, mi újság, Wagner Úr (tényleg így hívták… de legalább jó hosszú) hajóval kapcsolatban maradtak meg a fejemben csattanók.
A történet olyan függővéget kapott, ami ösztönzi az olvasót a történet utolsó részének megismerésére.