2019. május 22.

Robin O'Wrightly: Kettős ​kereszt (#Wetoo 1.)

Előre szóltak, hogy mély és kemény mondanivalóval kecsegtet a történet, de annyira nem kell tartani, nem olyan durva, mint elsőre elképzeli az ember. A lényeg, ne felejtsük el, hogy néhány történetet maga az élet ihlet meg.

Fülszöveg:

A rémálomban egyetlen jó dolog van: az ébredés.
Kivéve, ha a valóság szörnyűbb, mint az álom.

A Gyilkos emlék kisregényben két nő idővonala tárul elénk, az egyikük, Connie V. Marshall, fotós már túl van élete legdurvább cselekményén: ámokfutást végzett egy irodában, maga után hagyva 15 áldozatot. A másik, Shauni Hullivan, nyomozó pedig még előtte áll a saját legdurvább élménye feldolgozásának: miért lát rettenetes rémálmokat nemi erőszakról és képtelen lefeküdni férfiakkal? Két nő üldözi a gólemét, egymást és végül önmagát. Mindeközben nem is sejtik, hogy sorsuk több szálon kapcsolódik össze, mint azt hitték… Mindketten a saját poklukból indulnak, de eljutnak a saját Paradicsomukba a végén?

A Tinnitusz novellában egy házaspár konfliktusa egy buli után bontakozik ki, amikor nem várt vendégeik érkeznek… Ismerik-e egymást annyira, hogy megmentsék az életüket?

A Testcserés számadás előzetes egy nagyon megosztó és bizarr erotikus-misztikus lélektani thrillerhez. Sarah Z. Montgomery nem mindennapi nő: képes lélekként testekben utazni, így spirituális testszállítóként tevékenykedik. Saját erkölcsi állapota és a házassága is komoly veszélybe kerül egy félresikerült küldetésben. Vajon el lehet viselni a lelki erőszakot? És mi lesz a Montgomery család további sorsa?

A #WeToo – Kettős kereszt vérmes, tabudöntögető lélektani thrillere mindannyiunk története, akár keresztülmentünk a családon belüli erőszaktól a szexuális abúzuson át a totális lelki és testi sérülésig, akár nem.
***

A legelső történet volt a legborzongatóbb. Maga a kötet nem olyan megrendítő, mint számítottam, könnyen olvasható volt, és végig fenntartotta az érdeklődésem. A második történet több értelmezést hordoz magában, elgondolkodtatott. Az utolsó történet esetén várom a folytatást, sok kérdést felvetett számomra.

A gyilkos elmék esetén merült fel igaz, hogy ezt a történetet sajnos az élet is írhatta, ahol a nők küszködnek az őket ért traumákkal, lelki elfojtással és milyen hatással, illetve következményekkel járnak a fel nem dolgozott események. Nem régiben olvastam, hogy a mesék már a gyerekek esetében is nagy hatással lehetnek rájuk, mint mondjuk a háborús övezetekben élők esetében a problémák megoldására voltak kíváncsiak a kicsik, remélve, hogy megértik és fel tudják dolgozni a körülöttük folyó eseményeket. Ezt azért jegyezte meg, mert ez a kötet is azokhoz fog igazán elérni, akik tapasztalták és átéltek már zaklatást, vagy erőszakot.

 A történet mesél egyrészt a kihasználó alá-és fölérendeltségi helyzetekről, amivel nők ezrei találkozik napi szinten az életében. A férfiuralom, a befolyásolás mind dühítő állapot, és mindezt mindenféle feminista gondolat nélkül tárja elénk. Másrészt, mivel két főszereplőnk van, abba is beleláthatunk, aki elfojtva próbál új életet magának, de érzi ő is, hogy próbálkozásai folyamatos kudarcra vannak ítélve, míg nem tudja feldolgozni a történteket.

Talán az elsődleges mondanivalója a könyvnek az, hogy ne fojtsd magadba, és merj segítséget kérni, bármi is érjen az életben.

A Tinnitusz novellában nem találtam ki a végkifejletet, szinte a végén tényleg aggódni kezdtem, mi is történt és ijesztő, hogy mennyire keskeny az álom és a valóság közötti képek megjelenítése. Bele a közepébe, a történet szokatlan, meghökkentő, szinte érthetetlen, hogy törtek be a lakásba „csak úgy”. A nő tehetetlensége pedig gondolatokat is ébreszthet az olvasóban, hogy mit tehetett volna, hogyan vagy másképp.

A Testcserés számadásra voltam a leginkább kíváncsi, hiszen a következő részben, amikből kaptunk már beleolvasókat is, döntötte el, hogy érdekel, a főszereplőnk, mint médium mit él át. Kicsit külső szemlélőként nézhetjük, néha teljesen empatikusak lehetünk a főszereplőnkkel, de elsősorban a történet végén az a kérdés merült fel bennem, hogy a férjének sikerül-e megfejtenie a nő titkát, és megoldják-e a házassági problémáikat. Ami tabunak számítana, itt leplezetlenül előkerül, és mire észbe kap az ember, mit olvasott, inkább elgondolkodik, mintsem szemérmesen tekintsem az olvasmányra.