Ki is az illető, hogyan kapcsolódik a sorozathoz és miért is érdemes szót említeni Róla?
Szükségesnek érzem megjegyezni, hogy ez csak egy kisebb gyűjtemény leírás lenne azoknak, akik nem szeretnének órákon át böngészni az internet bugyraiban, hogy minden esetleges információt megkapjanak a grófról, illetve főbb tevékenységeiről és a hagyatékairól. Szóval, ez csak egy kis csemegézőnek szánom, mivel magam még nem tudtam meglátogatni a később megemlítésre kerülő nevezetességeket, így saját élményekkel vagy tapasztalatokkal sajnos nem tudok szolgálni.
Az ötletet egy Molyon megismert személytől kaptam, aki megajándékozott a Jeli arborétum katalógusával. Akik gondolkodnának rajta, mint Ambrózy rajongók, hogy meglátogatnák a növényekkel beültetett területet és még eddig nem voltak, azoknak szeretnék egy kis kedvcsinálót, mi mindent találhatnak meg Szombathelytől 35 kilométerre.
Természetesen, határon túli rajongóknak sem kell csüggedniük, mivel Szlovákiának is kijutott a virágos gróf tevékenysége, így felvidéken is található egy hasonló felépítésű zöldövezet. Sőt, Esztergomtól 85 kilométerre van, így hazánkban élő érdeklődők ezt is megnézhetik.
Aki vas megyében él, azok még nálam is többet tudhatnak a virágos gróf kilétéről, akinek sok mindent köszönhetünk: két arborétumot, különleges botanikai látványosságokat és ennek tiszteletére még iskolai intézményt is neveztek el róla.
 |
| Lábjegyzet Ambrózy Istvánról Böszörményi Gyula A Rudnay gyilkosságok című kötetéből |
Ahogyan közhelyesen szokás mondanunk, hogy aki a virágokat szereti, az rossz ember nem lehet, és valahogy Ambrózy István tényleg nem annak a személynek ismerhetjük meg, aki a botrányairól lett volna híres. Épp ellenkezőleg, egy visszahúzódóbb, kedves és szeretetteljes személy lehetett, aki a szenvedélyének élt és bárhogyan hozta az élete, igyekezett ennek megfelelően alkalmazkodni a környezetéhez.
Elmondhatja magáról, hogy nem csak alkotott, hanem maradandó nyomot hagyott meg az utókornak, ami miatt megbecsülést érdemel.
(Talán a szerénységéből és a politikai élettől távol tartva magát, inkább mondhatjuk azt, hogy az Erdődyekre ütött anyai leszármazását illetően, de valamit azért ő is csak tudhatott, akárcsak egykoron az apja, mivel mindketten grófi családból származó nőt vettek feleségül.)
(Talán a szerénységéből és a politikai élettől távol tartva magát, inkább mondhatjuk azt, hogy az Erdődyekre ütött anyai leszármazását illetően, de valamit azért ő is csak tudhatott, akárcsak egykoron az apja, mivel mindketten grófi családból származó nőt vettek feleségül.)
 |
| A Migazzi- Ambrózy villa |
Tanulmányozta, mely növények állnak szimbiózisban, figyelembe vette a helyi időjárási viszontagságokat, a talajminőséget (ezeken a helyeken a barna erdőtalaj a jellemző, aminél hazánkban az örökzöld fáknak nagyon jó választás) ezen felül a mikroklímás területek miatt döntött arról, mely területen is kellene kísérleteznie. A ma is látogatható Jeli és a Malonyai arborétum parkjaik pedig bizonyíthatják, mennyire végzett Ambrózy jó munkát.
 |
| A villán látható a Migazzi és az Ambrózy címerek |
A malonyai területet a második világháborúban elvették, így Ambrózy visszatért szülőhelyére, Tana, ma már Tanakajdon levő Ambrózy villába, és itt, a Jelihálás területre, ahova már a bevált növényekből, ide is telepített párat, folytatva a malonyai területen elkezdett munkáját.
Az államosítás során is már felmerült, hogy Ambrózy tervei szerint tovább vigyék és fejlesszék az erődség területét. Minkét arborétum esetén nem volt kérdés az erdészeti politikával foglalkozók számára, hogy a nálunk nem őshonos növényeket nem szabad elhanyagolni vagy hagyni, kipusztulni. Sokan hittek Ambrózy ténykedéseiben, mivel maga nem tudta minden tervét megvalósítani, így akiknek fontos volt, már csak a kísérletezési szempontokból is, bővítették az arborétum területét, és a mai napig gondozzák.
A Jeli arborétum kis része, ami még Ambrózy tervei alapján telepítették be, a gróf elvei alapján folytatták a kertrendezést, karbantartást, megőrizve a ritka növényfajokat. Ez a parkrész várja legelőször az ide látogatókat.
Ezen felül az arborétum még két területtel rendelkezik: erdei fenyves, ami alá cserjék sokaságát ültették, köztük a Rhododendron (szerintem maradjunk a havasszépe megnevezésnél) növényt is, ami az arborétum fő látványosságaként említenek.
A harmadik terület pedig tájövezetek növényeivel van betelepítve, egy kisebb növényvilág az arborétumon belül. Ezek az elszeparáltabb területek a malonyai arborétumban is megtekinthetőek, szinte hasonló elvvel épült ki a növényterület.
A malonyai arborétumot május-júniusban javasolják megtekintésre, a Jeli arborétum is hasonló, tavaszi, kora nyári időszakában tartják a legszebbnek, mivel ilyenkor nyílik a legtöbb virág és a havasszépe. Az örökzöldek megtekintésére még a szeptember-október is megfelelő, a kora ősz is tartogathat szép tájat.
Az arborétumokról a legrészletesebben az alábbi weboldalakon lehet tájékozódni:
Ezen felül egy kis kedvcsináló bejegyzést is találtam a malonyai arborétumról és környékéről, elsősorban a képek és illusztrációk miatt osztanám meg:
Képek:
erdeiprogramok.hu
Digitális Képarchívum - OSZK
kilatok.blogspot.com
Egyéb források:
A Jeli arborétum katalógusa és Böszörményi Gyula A Rudnay-gyilkosságok kötete
