Most nincs könyvértékelő, de helyette van egy kis kávészünet #91

Miért jó a gyakori blogolás? – Tudom, hol tartok a gondolatmenetben.

Milyen volt a hetem? – Olvasós. Több konklúziót nem tudok kikövetkeztetni visszaemlékezve.

Kellene legalább 5-6 könyvet értékelnem? – Nem feledtem el, ebben a hónapban tervezésem szerint csoportokra szedve lesz egyszerre több kötet ismertetve, vagy beszámolok az olvasási élményeimről.

Fontos megjegyzésekkel indított kávészünet #90

Először is kezdeném, ami mindenkit érinthet, aki olvasója a blognak, nem mellesleg kedveli az Ambrózy báró esetei könyvsorozatot.

Amit valami furcsa okból szeretném megírni, és nem tudom ennek az indíttatását (mivel senki nem hozta fel és nem foglalkozott ezzel), arra vonatkozóan, hogy sok összehasonlító bejegyzést készítettem más kötetekkel, illetve könyvsorozatokkal egybevetve.

A hét utolsó napján is kell kávészünet #89/7

Kicsit álmosan, de ismét üdv Sültkörték, a hét utolsó kávészünetével jövök.

Képkészítős hétvégi kávészünet #89/6

Üdv Sültkörték, itt megszokottan Schildkröte, és ma folytatom a hét utolsó előtti nap eseményeinek boncolgatását.

Nagyon vártam pénteki Kávészünet #89/5

Augusztus 2.

Nos, később keltem fel, de sokkal lelkesebben. Sikerült befejeznem a Poirot nyomozást, kicsit sem csalódtam a lezárásban. Imádtam a teljes könyvet. Mindenképp szeretnék írni belőle egy összegzőt.

Új hónap, de folytatjuk az egy hetes kávészünetet #89/4

11 óra, a legelső kávém iszogatom félkómásan, miután valami barom álomból szöktem ki. (azért, mert bezártak egy helyiségbe, de pánikra nem volt okom) Nos, ha már az álmomban tudatos vagyok és sikerült egy fillért sem költenem ott sem (a pénzügyi tudatos ember még az álmában is legyen tudatos, nem igaz? – na, most legalább már magamban nevetek és próbálok felébredni) térjünk is át más dolgokra, mivel nagyon belejöttem a blogos „naplóírásba”. (hiába, tíz év gyakorlat nem veszik ki belőlem, de az elmúlt években erőteljesen elhanyagoltam a fizikai füzetet, amiben firkáltam)

Vihar előtti essünk túl a napon kávészünet #89/3

Még délelőtt, kómás fej, várom a futárt, és öröm az arcomon, mert a Villamostangót egy éjszaka alatt elolvastam. (és nem tudom, mit érezzek, hogyan fogalmazzak bármit is a könyvről, mert kicsit kaotikus, szinte misztikus leírással találkoztam életemben először) Úgy tűnik, a kaotikus kifejezés lesz a hét mániája, mert szinte minden nap bele akarom írni a bejegyzésbe.

Csacsogással töltött egész hétre elég kávészünet #89/2

Napi molyos sütim telefonon

Üdv Sültkörték, itt Schildkröte, folytassuk a hetet, mert kedvem lelem benne.

Július 30. kedd

Csacsogással töltött egész hétre elég kávészünet #89/1

Napi molyos szerencsesütim

Üdv Sültkörték, itt Schildkröte, újabb gépelési lázban, miközben próbálom a hónap végén behozni a havi lemaradásom.

Ettől függetlenül pár dolog át fog csúszni a következő hónapba, ha csak nem tudok a következő két nap alatt csodát tenni… mivel jelenleg csak a Sherlock Holmes kalandjai összegzővel vagyok adós.

(Persze, van még egy-két másik csemege, de két lehetőség van: vagy olvasok, és haladok az évi 150 könyv fele, vagy írok és majd alakul az olvasólista. – E két választás nálam csak hangulat kérdése.)

Írási válság, megtébolyult olvasások kávészünete #88

Vágjunk is bele a müzlis tálkába, mivel már az én képem ég, hogy ebben a hónapban a blogot elhanyagoltam. Viszont, most nézve BibiBuchlove legújabb videóját, rájöttem, hogy most van vége ennek a huzavonának… más egyéb indokok miatt is.

Negyedik évfordulós kávészünet #87

Hali mindent Sültkörtének, és kedves Nemolvasónak! Megszokottan, három kávé… lehet, hogy csak kettő volt… elfogyott a rendes, nem főztem frisset, de a kavarós nem ébresztett fel eléggé, így a számokkal még gondban vagyok.

Oké, reggel tíz is elmúlt, de Brenda Joyce megint nem hagyott éjjel három előtt alvásra kényszeríteni… Szóval, ismét itt, mint Schildkröte, és ma megmondom, miért is van amolyan kicsit szülinapozunk, de hagyjuk meg későbbre a bulizást érzetem. (Azon kívül, hogy délutános leszek, így ez a bejegyzés is lehet, hogy este kilenc után kerül ki… már ha el tudom addigra készíteni. De ez senkit ne izgasson.)

Új ötletekkel teli kávészünet/inkább vacsora/ #86

Nem elég, hogy elseje van, két Ambrózy bejegyzés is végre nagy sokára elkészült, ráadásul kiderült, hogy az életem olyan hazugságon épült, hogy tarhonyából nem lehet húsmentes ételt készíteni… Szóval egy jól zárult nap után végre leülhetek, mivel hetek óta izgatottan vártam, mikor is kávészünetezhetek.

Táncházas hétvégével felruházott kávészünet #84

Ígértem, hogy mesélek, de azért abban is reménykedem, hogy nem lesz Duna hosszúságra eresztve…

Szóval, milyen programon is vettem részt? (azoknak, akik nem bennfentesek a program kapcsán)

Az XXXVIII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár elsősorban a magyar, és Kárpát-medencében élő népművészettel foglalkozó embereket szólítja meg, legyen az népzene, kézműves termékek vagy néptánc. (nem népitánc!)

Központi témája a táncház, ahol óránként váltva cserélődnek a nagyszínpadon a zenekarok, akik különböző, néptáncosok által közismert táncokra húzzák a talpalávalót, míg a színpad előtt pár ember levezényli a legegyszerűbb lépéseket, őket körbeállva lehet ismerkedni és táncolni a számunkra ismert vagy épp sosem táncolt néptáncokra.

Stratégiákkal tűzdelt kávészünet #83

Szép és jó az előrendelés, mindaddig, míg kiderül, valószínű, nem akkorra fogják kiszállítani, mikorra megfelelő lenne ahhoz, hogy a kitűzött határidőre értékeld.

A csúsztatás kérdéses, de szerintem akkor már nem fog érdekelni, csak az, hogy megtudjam, ki csukatta le Milit. – ha pedig ennél fontosabb kardinális kérdéssel nem foglalkozom, az közismert jele annak, hogy valamelyest rendben vagyok. A pénztárcám, így a könyvfesztivál előtt kevésbé, szinte már próbál inkább menekülni, minthogy istentelenül megkopasszam. De ez sem érdekel, csak az, hogy mikor vehetem kézbe a Szer’usz világot.

Havi, eszement kérdésekkel teli kávészünet #82

Vicces, hogy két oldalban sikerült rizsáznom arról, amiről egyrészt nem szándékoztam először, másrészt meg a bloghoz kicsit sem hűen, elmismásoltam volna a helyzetet.

Szóval, most tényleg jöjjön egy nagy bögre édes fekete, ahol nincsenek könyvek, nincsenek Ambrózyék, és az abszolút tűréshatárom olyan mértéket képvisel, ahol konkrétan ma már háromszor is megfájdult egymás után a fejem. (vicc nélkül, tud egymás után háromszor is fájni a fejed, ha csak erre koncentrálsz)

Ismét eltelt egy hónap, kezdjük a tavaszt és várjuk az új Ambrózy kötetet, kávészünet #81

Akit nem az Ambrózy téma érdekel, azok térhetnek is egyből a „mi várható áprilisban” részhez.

Jó, kezdjük talán a legfrissebb hírrel, mert a heti, pár ügyintézésem után kikészülve, hazatérten fogadott engem is a hír, hogy bizony, a két hete beharangozó következő Ambrózy könyv megjelenése közelebb van, mint azt gondoltuk. Ahogyan megígértem, a facebook oldalon szorgosan osztom meg a friss híreket, nem is kérdés, hogy ezzel a kötettel is legalább annyit szeretnék foglalkozni, mint a sorozat előző részeivel. Igen, aki nem olvasta a Nász és tébolyt, annak a fülszöveg spoileres, de a lényeg, lesz Ambrózy báró esetei V. – Akinek pedig még így is van kérdése, az olvassa el a Mári levelet, könyörgöm. Köszönöm.

Változatosságokkal teli kávészünet #80

Egy hónap eltelt a legutolsó kávézós szünetünk óta, bizony ez a hónap is sok szempontból mondható kicsit sem unalmasnak. Nos, elő azzal a kávéval és csevegjünk, mi minden volt ebben a változékony időjárású februárban.

Heti, havi összegzős kávészünet #79

Ha már megígértem… Linkeket is rakok bele, a héten megcsömörlöttem a sok rakottól.

Lassan 3/4 4… nyugi, délután! De úgy érzem, az a harmadik kávé rám fér…

Az elmúlt hetek, meg úgy a hónap lassan telt, de nem események nélkül.

Eltűnök másfél hétre, de azért adok magamról életjelet kávészünet #78

Ennél beszédesebb címet úgy sem adhattam volna jelenleg.

Nos, mi a jó ***** franc ütött belém, hogy csak dobálom kifele az könyvértékeléseket, közzéteszek pár új könyves szerzeményt, még Ambrózy meme képeket is készítettem… de a lényeg és az ígéretek valahogy ott vannak a mélyben és nem húzom ki őket.

Ha azt írnám, hogy semmi nem történt, akkor hazudnék magamnak is, mert valahogy nem találom véletlennek azt a nyolc… mondom 8! vázlatot, ami várja, hogy végre kikerülhessen a blogon.
Meg a „semmit sem csinálok” csak a szüleim őrületbe kergetése, amúgy keresek munkát ezerrel, még akkor is, ha már 4 helyről írtak, hogy nem engem választottak, illetve volt egy interjúm, ami nem igazán hozott lázba, de legalább gyakoroltam az interjús szereplést.

Már megint vasárnap? Legyen hát egy kávészünet! #77

A hét nem akart zökkenőmentesen telni, a karácsony gyorsan eltelt, utána meg egy pár napos megfázás adta meg az agyamnak a kékhalált. Szóval, megmaradtam az olvasás- alvás- videók nézésének Bermudájában.

Jó, most felmerülhet, hogy oké, de mi van az írásokkal? Az a helyzet, nem tudom azt írni, hogy semmi, mert már belekezdtem. Valami rossz irónia lévén a Savarelly ügyek parkoló pályára kerültek, ahogy kitettem a 229. részt.
Megkönnyebbülten estem neki az Ambrózy fanfictnek, de rájöttem, hogy maradni kell a szigorú menetrendnél és a Bitó és borostyán kötetet elővéve már tucatnyi jelenetet jelöltem ki, ahol a báró felbukkan. A terveimet nézve örüljenek a teknősök, ha egy részbe sikerül leírnom. Ha kettő rész lenne belőle, azt is megcsinálom, azzal nincs gond, csak győzzék olvasni.
Utána már csak a Beretva és tőrhöz kellene még valamit kitalálni, és teljes lenne a fanfict repertoár.